Szerezz sok látogatót, Facebook like-olót, Twitter követőt!

Prológus
Elmúlik a vihar, csend ül fel a fákra
Levetett köppenyed ázik lent a sárba.
Úgy fekszik előttem, mint egy eldobott élet,
Megihlet... s eltemet, de mindvégig éget.

Elhaló ábrándok, elhaló évek,
Romlott világotokból többen én nem kérek.
Visszaadom mindadzt, mit tőletek én kaptam,
Kártyán nyertem életem... de hiába csaltam.

Elhervadt a lelkem, nem bírta magában
Nyugalmat már nem lelt senki otthonában.
Elszaladok én is, messze, ki a nagyvilágból,
Utolsó tettemben - láthatod- senki sem gátol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Na hagyd szó nélkül!

Magamról

Saját fotó
Jöjj harcos bátran s dicsőn,
Ne félj, fegyverem nem mérgezem,
Vagy jöjj csalárdul s hitszegőn,
De úgy pengémet véreddel szentelem.

Támogatás

Ha megteheted, itt teheted: