Nagy szavaim most nincsenek,
Elmondani őket nem is lenne kinek.
Bánat és keserűség volt eddig a hitem,
De ennek most vége . talán elhihetem.
Vad keserűség, és Te, édes fájdalom;
Veletek töltöttem minden hétköznapom.
Ti voltatok támaszom és olcsó fekhelyem,
De ennek most vége, ha tényleg elhiszem.
Tegnap még halott voltam, Igen
Csakhogy ma újra élek !
Tegnap még rágta beleimet a féreg,
De most már én is látlak . ÉLET !
Oly igaz vagyok, mint tegnap a halál,
Nézz belém mélyen, ha nem hallanál.
Kérdezz . s a választ látod bennem,
Most van csak értelme tényleg szeretnem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ne hagyd szó nélkül!